George Oshawa és Michio Kushi volt a témája az utolsó óránknak ma. Az, hogy honnan ered a makrobiotika, hogyan alakult és fejlődött generációról generációra. A makrobiotika a makro (hosszú) és biosz (élet) szóból ered ahol a hosszút nem csak az élet hosszára, hanem teljességére is értjük. Oshawa az 1893-ban született, magát TBC-ből gyógyította meg a makrobiotika segítségével élete során két alkalommal. Testvére és Édesanyja is ebben a betegségben haltak meg. Alapul egy 1600-as években élt japán orvos anyagait vette, mely arra irányult, hogyan befolyásolja az ember egészségét az étkezése.
A japán orvos életét arra szentelte, hogy azt vizsgálta, hogyan hat az emberekre az étel és a rendelései során azt figyelte, hogy ki hogy reagál a váróban felkínált ételre. Abban az időben a szegények étele volt az árpa, a gazdagoké a rizs. Így aki elment hozzá vizsgálatra attól mind megkérdezte, hogy hogy ízlett az étel. Aki azt felelte, hogy nagyon finom és hogy ezt szokta amúgy is enni, annak annyit mondott csak, minden rendben, folytassa így tovább. Aki viszont azt mondta, hogy nem ízlik mert más ételhez szokott annak azt mondta, hogy rendben, de ha nem változtat, akkor sajnos negatív irányba fog változni az egészségi állapota. Majd figyelte ezeket az embereket és ahogy évekig jártak hozzá, azt a következtetést vonta le, hogy az egyszerű ételeken élő szegény emberek egészségesebbek, mint a túl ízes, gazdag ételeken élők.
A makrobiotikában az a szép, hogy mindenki kialakíthatja a számára megfelelő összeálltást. Mindenki testreszabja azt ahogy neki jó. Nincs egy dogma amit követni kell, csak irányok vannak és alapelvek amiket követünk. (pl kerüljük az éjjel növő ételek fogyasztását, mert az energetikailag más hatást gyakorol a szervezetre mint az amelyik nappal nő és nap energiájából táplálkozik) Ilyen például a paradicsom, padlizsán, paprika. Viszont mindenki úgy étkezhet, ahogy az egészségi állapota és a klíma ahol él megkívánja. Ha mondjuk trópusi éghajlaton élnék, akkor ehetnék mindenféle déligyümölcsöt, ami ott megterem, hiszen a déligyümölcs hűtő hatása lenne a szervezetemre és abban a klímában erre van szükség. Viszont kontinentális éghajlaton, ahol 4 évszak jellemző, ott nem ajánlatos déligyümölcsöt fogyasztani, kiváltképp télen, hiszen a gyümölcs hűtő hatása amúgy is lehűti a hidegben a szervezetet. Sokszor nem tudjuk miért fázunk annyira pedig lehet hogy csak a fél kiló narancstól, amit megettünk.
Még csak nem is vegán étrend, mert halat lehet enni. Férfiaknak többet, akár 4-szer is egy héten, de a nőknek is heti 1-2 alkalommal javasolt. Lehetőleg fehér husú halat válasszunk, ami tengeri vagy folyami, mondjuk pisztráng. Lehet sütve, (természetesen nem panírba) párolva, kis citrommal nagyon finom. Ilyenkor ne feledkezzünk el arról, hogy együnk mellé reszelt jégcsapretket, vagy retket, hogy kompenzálja a sütés Yang energiáját. Ha fehér sushirizzsel esszük, az segíti az emésztést, barna rizzsel nagyon tápláló, megterheli a gyomrot. Természetesen akinek rendben van az emésztése, az eheti barna rizzsel is. Ilyekor kevesebb gabona is elég, de mindenki tapasztalja meg, hogyan jó neki.
